1. nap - Érkezés Petrába

Mindenképp a hét elején akartuk "letudni" Jordániát, mert sok rosszat olvastam a határátkelésről, hogy néha esetleg lezárják a határt, meg mi lesz a vízummal, stb. Aztán persze ilyen jellegű problémánk nem volt, de végül ezért lett előbb Jordánia.

Első éjszaka Tel-Avivban aludtunk, nem láttunk semmit, másnap reggel terveztünk indulni dél felé, Eilatba, a Vörös-tengernél lévő városba, amihez közel van a határátkelő. A busz menetideje 5 óra Eilatig, baromi hangulatos volt végigmenni az izraeli sivatagon :) Lementünk mínusz 180 méterre is.

Kicsit csalok, mert ez már visszafelé készült, de higgyétek el, odafelé is pont ilyen volt az út.

Jordániába vízum kell, ami kb. 20 euró lett volna előre kiváltva, de a három(!) izraeli-jordániai határátkelő közül ennél a legdélebbinél (Eilat-Aqaba) nem kell fizetni, és a helyszínen adják a vízumot. Csak itt van ez, az aqabai kerület különleges státusza miatt, így akarják vonzani a turistákat és a befektetőket. Az átkelés gond nélkül megy, de csak gyalogosan lehet, és a jordániai oldalon egy taxiállomáson kívül semmi nincs. Nekünk este Petrában volt szállásunk foglalva, ami innen olyan 170 km.

Azt olvastam előtte, hogy a taxi Petráig 30 dínár (~30 euró), Aqabáig pedig 10, onnan pedig busz visz 5 dínárért Petrába. De a buszok csak reggel járnak. Mivel ketten voltunk, úgy gondoltam, hogy ez összesen 20 lenne a taxi+busz, közvetlenül taxival viszont 30, akkor nem érdemes sietnünk, tehát nem az első busszal mentünk Eilatból. Nem is a másodikkal, a harmadikra nem volt hely, szóval 11-kor indultunk, így délután 4-re értünk a határhoz. Átkeltünk (fejenként 100 sékel (~20 euró) az izraeli kilépési illeték(!)), már lassan sötét volt, és akkor jött a hidegzuhany, a taxi nem 30, hanem 55 dínár... Busz persze már nincs, így kénytelenek voltunk elmenni vele, bár 50-re lealkudtuk. De így is tuti átvertek minket, mert azt mondták, hogy ez az 55 hatósági ár, és nem mehetnek lejjebb, oké, ezt egy hatalmas tábla is hirdette, de akkor miért visznek el 50-ért?

Ha előre lerendeztük volna, akkor tényleg 30 lett volna, úgyhogy ezt ezek szerint érdemes. Mi ezzel a bácsival mentünk, ha valakit érdekel.

Szóval akármennyire is fel voltunk készülve, mégse volt tökéletes az átkelés, rajtunk kívül nem is volt senki, akivel osztozhattunk volna.

Viszont szépen megérkeztünk Petrába, pontosabban Wadi Musába, a Petra mellett lévő kisvárosba, amiről nem tudtuk kideríteni, hogy vajon a turizmusra épült rá, kifejezetten Petra miatt, vagy már eleve ott volt. Mindenesetre épp elértük a vacsorát a szálláson, mindenféle arab saláták meg húsok voltak, aztán sétáltunk egyet a városban, majd bebújtunk a hideg szobába a hideg takaró alá, meleg víz persze nem volt, de hát 12 fokban is lehet aludni, ha nagy a dunna.