Már régóta akarok egy ilyen posztot írni, úgy gondoltam, ideje összeszedni a legfontosabb gondolataimat a témában, akár saját magamnak, akár bárki okulására, aki stoppolni szeretne. Nem mintha olyan nagyon tapasztalt lennék, mert kevés országban stoppoltam, gyakorlatilag csak a Németország-Ausztria-Magyarország "tengelyen", de ezzel a tapasztalattal most már bárhova el mernék indulni.
A posztból azonban jó hosszú írás lett, úgyhogy inkább egy minisorozatot csináltam, az úgy befogadhatóbb. Ez még csak ilyen bevezető rész, később konkrétumok is lesznek.
I. rész: Miért jó stoppolni?
Alapvetően két célból választhatja az ember a stoppolást a tömegközlekedéssel szemben: olcsóbb és kalandosabb. Nekem személy szerint előbbi fontosabb szempont, ezért is szoktam.
Viszont amivel nem lehet vádolni a stoppolást, hogy lassú. Igaz ugyan, hogy néha fél órát, órát is kell várni egy fuvarra, de a szünetek közötti néha 160-as sebesség bőven behozza a hátrányt. Nagyjából tehát ugyanannyi idő, mintha tömegközlekedéssel menne az ember, de ki lehet fogni gyorsabban is. Lassabban még soha nem értem oda sehova.
Hátránya, hogy fárasztó. Sokkal kényelmesebb 60 eurós vonatjegyet venni Münchenbe, kényelmesen leülni az ülésbe és olvasgatni, nézni a tájat, vagy aludni, de akkor is sajnálja rá az ember a pénzt, ha ingyen is meg lehet oldani. De persze, baromi jó mindenféle emberrel találkozni stoppolás közben, beszélgetni, tényleg nagyon élvezem ezt az oldalát, de ha az a célom, hogy eljussak A-ból B-be, elfáradok, mire megérkezem. Míg a vonaton például ki tudnám aludni magam.
Szóval én akkor szoktam stoppolni, ha nem vagyok időhöz kötve, illetve ha például munka hiányában eleve kalkulálhatok azzal, hogy mondjuk pénteken utazom, hétvégén ott vagyok, hétfőn meg visszaút. Éjszaka nyilván nem lehet stoppolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése