Sziklamászás

Tegnap még úgy volt, hogy ma túrázni megyünk, de az sose volt biztos, hogy én is mehetek. Este kaptam egy sms-t, hogy hát, kiderült, nincs hely az autóban, így nem tudok menni mégse, nem baj, majd legközelebb. Erre ma reggel fél tízkor arra kelek, hogy csörög a telefonom, Chris hívott, hogy azonnal öltözzek, mert megyek én is. Több se kellett*, fél óra alatt elkészültem, mentünk a hegyekbe. Már a kocsiban voltunk, amikor kiderült, hogy nem ám túrázni megyünk, hanem sziklát mászni, amit még sose próbáltam korábban, de ott volt Rosi, aki szintén nem, úgyhogy legalább nem éreztem hülyén magam.

A nap nagy része azzal telt, hogy néztük, ahogy a többiek másznak, illetve tartottuk a társunkat a kötéllel, de volt benne kétszer fél óra mászás is, amit nem tudok elképzelni, hogy lehet nyáron csinálni, mert volt vagy 12 fok, sütött a nap, és így ez volt a jó hőmérséklet. De ugyanezt 40 fokban... Mindenesetre hatalmas élmény volt, a legjobb eddig a két hét alatt.

Mindenez után olyan kilátásban volt részem, amilyenben még talán sosem, most a fényképek kivételesen jól visszaadják. Aztán egy szép naplemente, nem is indulhatna jobban a jövő hét.

_______________________________

* népmesei fordulat

Még egy kicsi a tengerpartról

Lementem futni a tengerpartra, az alábbi eredménnyel.

A víz pompás, szerintem simán van olyan 18 fok, és futás közben, izzadtan, kimelegedve erősen elgondolkodtam, hogy legközelebb viszek fürdőgatyát és beugrom. Ez ijesztőnek tűnhet otthonról, de itt most, legalábbis ma tényleg meleg van, Ha 18 fok a levegő és a víz is, igazából megfázni elég nehéz. Az biztos, hogy bokáig bemegyek majd, aztán meglátjuk.

Az árakról

Egyelőre csak az élelmiszer- és szobaárakról tudok nyilatkozni, de az eddigiek alapján azt lehet mondani, hogy Spanyolországnak ez a része kifejezetten olcsónak számít ingatlan-szempontból, élelmiszer tekintetében pedig szerintem magyar árak alatt van. Ez eléggé meglepett, azt hittem, hogy itt Katalóniában, a legfejlettebb régióban minden másfélszer annyi, mint nálunk. Ezek csak azok, amiket szoktam venni:

800 g paradicsompüré: 0,65 € (200 Ft)
500 g tészta: 0,41 € (125 Ft)
250 g vagdalt saláta- répa- és káposztareszelék: 0,65 € (200 Ft)
200 g reszelt ementáli: 1,14 € (350 Ft)
1 kg mandarin: 0,89 € (270 Ft)
Jó minőségű, 10x10-es mentolos papírzsebkendő: 1,05 € (320 Ft)
400 g vörösbabkonzerv: 0,49 € (150 Ft)

Persze ezek a Carrefour saját márkás cuccai, de ezek is teljesen jók, nem Tesco-minőség. Szóval szerintem ki fogok jönni.

A lakásom

Valójában kiderült, hogy annyira nem jó üzlet ez a 265 euró havonta, még ha benne van is minden költség. Van szoba 150 euróért is, szóval a következő napok, hetek programja a szobakeresés lesz, hiszen nem mindegy, hogy majd' egy százassal többet vagy kevesebbet fizetek-e hat hónapig (vagy 5 és fél). Bár meglehetősen szeretem ezt a mostanit, semmi különleges nincs benne, de a saját szoba, hogy nem kell aggódni a rezsiért és az, hogy az óvárosban van, elég jó. De a pénz nagy úr, úgyhogy valószínűleg váltani fogok. Addig is képek a mostaniról:

Összefoglaló

Sok minden történt az utóbbi napokban. Kezdjük azzal, hogy megvettük a jegyeket Lisszabonba, lefoglaltunk két éjszaka szállást, négyen megyünk: Rosi, a jelenleg egyetlen munkatársam, az ő albán barátnője, aki Barcelonában tanul, valamint az osztrák srác, akivel németül beszélhettem pénteken. Ő 4 évvel ezelőtt ugyanennél a cégnél volt gyakornok, és utána kiköltözött ide, gyerekek nyári táboroztatásával foglalkozik, de egész évben (ilyenkor is mindenfélét kell szervezni). Jön majd Andorrába is síelni, ha végül kiderítjük végre, hogy ki jön még, és sikerül szállást foglalnunk.

A másik a munka. Egészen kezd tetszeni, persze most teljesen mást csinálunk (honlapot szerkesztünk), mint amit majd később fogunk (azaz eseményeket szervezni), de tetszik a cég is, a főnök egyre szimpatikusabb, és tetszik az a mód, ahogy gondolkodik. nem mindig hatékony, meg gyakran makacs, nem feltétlenül hallgat ránk, csak ha ötször elmondjuk neki, de alapvetően egész rendes, és mindenképpen dicséretre méltó, amiket csinált az életében. Átevezte az Atlanti-óceánt mentőhajó nélkül, 1000 napos föld körüli utat tett 100 különböző közlekedési eszközön, ez persze hülyeség, de azért tetszik, hogy van benne kalandvágy, meg ki akarta próbálni, mit tud, mik a korlátai. A mostani honlapkészítéshez is kihívásként állt neki, és nem adja fel, foglalkozik vele, belemélyed, csinálja, pedig 50 éves, biztos nem könnyű neki a felvenni a fonalat a technikával ilyen szinten, mert azért az látszik, hogy mi gyorsabban megértjük a legtöbb dolgot, mint ő.

Aztán kezdek belejönni a vezetésbe, végre gyakorolhatok nap mint nap: mivel a hely, ahol az iroda van, kb. 15 km-re van a várostól, minden nap 30 km-t vezetek, szóval ez is jó.

Alapvetően jól érzem magam: napközben nem megfeszített munkatempóban dolgozunk, olyat csinálunk, ami érdekel, mindig van egy kis előrehaladás, meg kell oldani problémákat, ezt szeretem. Reggelente és esténként várom a vezetést, ez is izgalmas nekem még. Aztán munka után itt a néhány óra szabadidő, amikor semmi kötelességem nincs, bár lassan el kell kezdenem tanulni, de egyelőre nem stresszelem magam vele. Alszom legalább 7 órát minden nap, a munkatársam nagyon jó fej, akárcsak a főnököm, odafigyelek arra, mit eszem, egy csodálatos városban lakom... nem azt mondom, hogy ez a mennyei boldogság, mert közel sem, de az, hogy nagyjából élvezem a munkát (mondjuk egy 10-es skálán 7-es) és nincs miért stresszelnem, ez nekem már sokat jelent.

Tegnap buliban voltam, csak kis beszélgetős házibuli, persze majdnem minden spanyolul. Még szerencse, hogy itt van Rosi, aki kb. hasonló szinten van spanyolból, mint én, így nem csak miattam kellett angolul beszélni. Meg találkoztam egy osztrák gyerekkel is (aki amúgy jön is velünk majd síelni meg Portugáliába is), egész kellemes volt egy kicsit németül beszélni. A spanyolt viszont csak megértem, beszélni nagyon nehezen megy. Sőt, szinte egyáltalán nem, csak pakolgatom egymás mellé a szavakat, de jó lesz ez.

Lisszabon, Ibiza és még

Szóval ketten maradtunk Rosival, (aki mellesleg bolgár, így gyorsan el is újságoltam neki a legutóbbi bolgár vonatkozású magyar médiaeseményt), és kezdünk jól kijönni, aminek igencsak örülök, mert mégiscsak jobb így dolgozni. Teljesen értelmes, tetszik a gondolkodásmódja, az életfelfogása.

De aminek még jobban örülök, hogy szeret utazni, akárcsak én, sőt, stoppolni is, úgyhogy már meg is van a terv a következő két hónapra. Jövő hétvégén jön Reni, de utána megyünk Lisszabonba, utána való hétvégén lesz a síelés Andorrában, aztán valamikor Ibiza, ami nagyon olcsó innen, aztán elstoppolunk Valenciába valamelyik februári hétvégén, én Zaragozát is nagyon szeretném megnézni, de mehetünk Marrakeshbe is majd valamikor, az biztos, hogy nem ő lesz az, akit nehéz lesz rávennem valami utazásra

Azt hiszem, tökéletes utazópartnert találtam, bár nyilván ennek az oroszlánrésze majd csak akkor derül ki, ha már ott vagyunk.

Na, akkor elmesélem, mi volt tegnap.

Ugyebár három munkatársam van, illetve csak volt. Ketten régóta itt voltak, a harmadik pedig decemberben kezdett. Ő még itt is marad egy ideig. Tegnap lett vége az egyik régi (Alex) szakmai gyakorlati idejének, így egyértelmű volt, hogy ő befejezi. Miután sem ő, sem a másik gyakornok (Saida), aki régóta itt van, nem jöttek ki túl jól a főnökkel  (ami azt jelentette, hogy szinte minden lépését kritizálták, ami nem volt mondjuk úgy, "egy mintafőnökhöz méltó" viselkedés, döntés, szituációkezelés stb., mindemellett emberileg tökéletesen érthetőek voltak), , így amellett, hogy Alex itthagyta a céget (rendes időben), a főnök megkérte Saidát is, hogy jobb lenne, ha távozna, már úgyis csak egy hét van, és ő sem akarhat így dolgozni.

Február 23-28: otthon

Megvettem a reülöjegyet haza, a nyelvizsgára: február 23-án megyek és 28-án jövök vissza. Ehhez az kell, hogy a szóbelimet mindenképp hétföre tegyék, a kedd sem jó, mert aznap már utazom. Ha ez nem jön össze, akkor módosítom a foglalást csütörtökre, de tovább már biztos nem tudom húzni... Nem tudom, mennyi esély van erre, ha semennyi, akkor nem tudom, mi a következö lépés, kb. akkor ott taratunk, hogy nincs diploma idén, mert még egyszer nem fogok hazajönni (áprilisban) szóbelizni, akkor már sokkal drágábbak a jegyek...

Reggel nyolc, már világos van, de a nap még nem jött fel teljesen.

Via de l'Imperi Romà 11

Új helyre költöztem, a véglegesre. A régi eleve csak pár napig volt, most pedig egy egész jó helyen lakom, az óváros szélén, nagyon közel a legfontosabb helyekhez, mondhatni, a központban. A tenger 10 perc gyalog, a szupermarket 5, ahol munka előtt találkozni szoktunk pedig 2. Amúgy kocsival járunk munkába, mivel a szomszéd faluban van, de rendkívül bonyolult eljutni oda, még nem tudtam megjegyezni, pedig jövő hét végén a 4-ből 2 munkatársam befejezi.

Majd lesznek képek is, de nem is ez a fontos, hanem hogy 16 éve először saját szobám van, valamint az, hogy itt nem kell foglalkozni a rezsivel, ami télen különösen hasznos, mivel ez egy hideg ország. Nagyon jó idő van, ez igaz, kint simán lehet pulóverben mászkálni, de pont emiatt itt nem divat a fűtés. De egyáltalán nem, ami azt jelenti, hogy bár éjszakánként 0 fok is lehet, de 3-ig biztos lemegy, így aztán 4 napja folyamatosan hideg van, esténként pedig kifejezetten fázom. Most viszont addig üzemeltetem a fűtőtestet, ameddig nem szégyellem :) Igen, ez nagyon csúnya dolog, tudom.

A lányok hisztisek, ezt állapítottam meg eddig.
Oké, Andreu sem az igazi fönök, söt. De látszik az is, hogy a többiek, akik már itt voltak akkor is, amikor az elözö fönök volt, ök nem tudtak átszokni Andreu vezetési stílusára. Megértem, mi nem nem tetszik nekik, de szerintem együtt lehet vele élni, és kellöen rugalmas is.

Épp honlapot csinálunk, és az nem tetszik nekik, hogy miután három hétig az egyik honlapszerkesztövel dolgoztak, és rájött, hogy van egy profibb, megváltoztatta a döntését, igy a munkájuk egy része kárba veszett. Persze ez az ö baja.

A munka egyébként egyelöre türhetö, néha még élvezem is.

Csak az olvassa el, aki lehet, hogy kijönne hozzám

Na, aki szeretne kijönni hozzám, vagy ha nem is hozzám, de ide (:P), annak a következö a helyzet: májusig gyakorlatilag bármikor lehet jönni, low season, csak irodai munka van. Ez azt jelenti, hogy ha a hétvégén kívül más napok is benne vannak, akkor esélyes, hogy tudok én is menni veletek hétköznap is, legalább egyszer, persze utána be kell dolgoznom. De hétvége mindenképp legyen benne.

Május után (illetve egyre közeledve a májushoz) egyre több olyan munka lesz, ami esetenként igénybe veheti a hétvégét is, ami után viszont a hétfö-keddet kiadják általában. Szóval a nyári látogatásban is legyen benne a hétvége, és mivel nem lehet nagyon elöre tudni az eseményeket, gyakorlatilag már lehet is megvenni a repjegyeket.

Easyjet most kedd éjfélig olcsóbb, és genfi átszállással lényegesen olcsóbb nyár felé, mint a wizz közvetlen járata. De akármelyik is, érdemes megvenni gyorsan, mert drágulnak masszívan, azt meg nem akarom, hogy a drágaság miatt ne jöjjetek ki :)

És tényleg, bárkit szívesen látok, nem ígérem, hogy foglalkozni is tudok majd veled, de lakhatsz nálam, remélme ez elég, szeretném látni sokatok arcát itt :)

Úgy tünik, megyek síelni Andorrába 29-én.

Munkából

Négyen vagyunk, nagyszerü dolog három lánnyal dolgozni, akik nagyjábol barátnök es farokméretekröl (sic!) beszélnek, meg fiúkról, akikkel szombaton voltak stb. A közös élményeket lányos módon vihogva beszélik meg, amivel amúgy semmi baj nincs, csak otthon nem ehhez szoktam hozzá :)

Most épp nem tudok mit csinálni, mert a fönök (Andreu - fogok neveket írni, de szép lassan csak, hogy hozzá lehessen szokni, egy napra elég egy név :P) még nincs itt, és addig csak a gépen lévö eventeknek a leírását és a videóit tudom megtekinteni, amiböl viszont elég sok van.

Közben kiderült számomra, hogy ez egy olyan cég, ami team building eventeket forgalmaz cégeknek, ami nagyon sok mindent jelent, van egy hatalmas raktáruk, ami extrém sportokhoz, meg mindenféle kinti tevékenységekhez szükséges eszközökkel van tele, ha jól látom.

Első teljes napom

Tegnap kicsit megfáztam az utcakövön internetezéstől, de azóta jobban vagyok, kell is, mert holnap munka. Találtam egy kis kávézót, most itt tudok netezni, elég kellemes hely. Tegnap chilis babot főztem, jól tele vagyok, ma pedig találkoztam az egyik leendő munkatársammal, bár ugyanazzal, aki elkísért tegnap a szállásomra.

Ha minden jól megy, holnap délután valamikor munkaidőben vagy a szünetben megnézzük az apartmant, pontosabban a szobát, ahova reményeim szerint már holnap este beköltözöm, és akkor lesz internetem. Remélem, nem kábeles, mert se netkábelem nincs, se a LAN-om nem működik...

Itt van pár fénykép ma estéről, a fényekért bocsi, a nap valamiért nem akart este hatkor olyan erősen világítani :) Ha túl sok a kép, szóljatok

Képek a városról

Itt mindig kicsit több képet fogok majd közzétenni, mint a Facebook-albumban. Elvileg ha az egyikre kattint az ember, akkor onnantól kezdve lehet görgetni is. Különösebb megjegyzésem nincs most a képekhez, mind a városban készült. Jön majd tenger is :)